| Bai Jong | Harci állás |
| Biu Jee | Döfő ujjak |
| Biu Sao | Döfő kezek |
| Bong Sao | Szárny kéz |
| Boon Tan Bong | Tan Sao - Bong Sao |
| Chi Gerk | Tapadó láb |
| Chi Gwun | Tapadó bot |
| Chi Sao | Tapadó kéz |
| Chum Kiu | Híd keresés |
| Chum Sao | Lesüllyedő kéz |
| Dai Jeung | Fordított tenyér |
| Dan Chi Sao | Egykezes tapadó kéz |
| Dip Jeung | Pillangó tenyér |
| Fan Cup Chui | Felütés |
| Fook Sao | Ellenörző kéz |
| Fung Gerk | Talp Blokk |
| Fut Sao | Lendülő kéz |
| Gum Sao | Lenyomó kéz |
| Gwa Chui | Kézhát csapás |
| Gwok Ma | Haránt állás |
| Hau Ma | Hátsó állás |
| Hay Sup | Felemelkedő térd |
| Huen Bok | Körző lépés |
| Jee Ng Chui | Középvonal ütés |
| Jin Chui | Egyenes ütés |
| Jin Jeung | Egyenes tenyér |
| Jin Kuen | Egyenes ököl |
| Juen Bo | Forduló lépés |
| Juen Ma | Forduló állás |
| Jui Da | Üldöző támadás |
| Juk Jeung | Oldalsó tenyér |
| Juk San | Oldalsó testtartás |
| Jung Bong Sao | Közép szárny kéz |
| Kam Jang | Lefedő könyök |
| Kam Sao | Lefedő kéz |
| Kao Bo | Kampozó lépés |
| Kao Geng Sao | Nyakat fogva tartó kéz |
| Kao Sao | Fogva tartó kéz |
| Kei Jang | Álló könyök |
| Kum Na | Megragadás, tartás |
| Kuo Sao | Küzdelmi gyakorlat |
| Kwun Sao | Kötő kéz |
| Lan Sao | Záró kéz |
| Lao Sao | Csuszó kéz |
| Lien Wan Chui | Lánc ütés |
| Lop Sao | Megragadó kéz |
| Luk Dim Boon Gwun | Hat és fél pontos bot |
| Luk Sao | Gördülő kéz |
| Muk Yan Jong | Fababa |
| Mun Sao | Kérdező kéz |
| Ngoi Lop | Külső megragadás |
| Noi Lop | Belső megragadás |
| Nuk Sao | Szabad küzdelem |
| Pai Jang | Zúzó könyök |
| Pak Sao | Lökő kéz |
| Pao Bong | Dobó szárny |
| Por Jung | Középvonal megtörése |
| Poon Sao | Gördülő kéz |
| Po Pai Jeung | Pajzs tartó tenyér |
| San Sao | Szabas kéz |
| Sao Gerk | Söprő rúgás |
| Sei Mun | Négy kapu |
| Sheung Huen Sao | Kettős körző kéz |
| Siu Lim Tao | Kis ötlet forma |
| Sui Da | Szabad támadás |
| Sut Gow | Birkózás |
| Tan Sao | Zátony kéz |
| Tie Sao | Felemelkedő kéz |
| Tok Sao | Felemelő kéz |
| Tut Sao | Szabadító kéz |
| Wang Ma | Oldalsó állás |
| Wang Gerk | Oldalsó rúgás |
| Wang Jeung | Fekvő tenyér |
| Wu Dip Jeung | Pillangó tenyér |
| Yee Jee Kim Yang Ma | Kettes alakú yang préselő állás |
Siu Lim Tao (Kis Ötlet Forma) a wing chun első formagyakorlata.
Betekintést nyújt a kezdő tanuló számára a stílusba. Ez a forma adja a tanuló számára a szükséges alapokat. Megtanítja a helyes állást, testtartást, az alaptechnikákat és a légzést. Fejleszti az egyensúlyt és a koncentrációs készséget. Az alaptechnikák elsajátítása, a korrekt testtartás és struktúra kialakítása mellett még egy nagyon fontos szerepe van e formának - elsősorban az első szakasznak - a belső energia fejlesztése.
Chum Kiu (Hídkeresés) a wing chun második formája a megnyitás időzítésére utal.
A tanuló a forma gyakorlása során megtanulja, mikor és hogyan vegye fel a kontaktust ellenfelével. A forma megtanítja, hogyan lehet változtatni a küzdőtávolságot. Megtanítja a stílus alapvető lábmunkáját. A forma kulcsgondolata a Sil Lim Tao által felépített struktúra megőrzése mozgás közben, illetve az ellenfél védelmi struktúrájának áttörése, és hídjainak kontrolálása. Bemutatja a középvonal megőrzésének és cseréjének jelentőségét, megtanítja, hogyan nyerhetünk energiát az állásból, a lábmunka, a csípő, a test és a kar mozdulatának koordinálásából. Megtanítja mozgatni a Sil Lim Tao forma gyakorlása során fejlesztett energiákat.
Biu Jee (Rámutató- vagy döfő ujjak) a wing chun harmadik formája.
Megtanítja az ellenfél struktúrájának áttörését, illetve azt, hogy hogyan szabadulhat a gyakorló, ha hídjai csapdába kerültek vagy a védelmi struktúra felbomlott. Megtanítja a döfő technikák használatát az ellenfél gyenge pontjai ellen, és felerősíti a gyakorló hídjait. A Chum Kiu gyakorlása során megmozgatott energiákat megtanítja alkalmazni.
A Muk Yan Jong (Fabábuforma) a wing chun egyetlen formagyakorlata, amely segédeszközt igényel.
A forma megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára. Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok "áramlását".
A Chi Sao (Tapadó kezek) a wing chun sarok köve.
Nem más, mint egy gyakorlatrendszer mely a kifejleszti a wing chun harcos közelharc során alkalmazott "kontaktreflexét". A chi sao alapelve a következő: Egy támadás vagy védekezés során a küzdő felek hídjai - karjai - között kapcsolat - érintkezés - alakul ki. A kapcsolat során a gyakorló érzékeli a támadás irányát és energiáját. Az erőhatásra a test begyakorlott séma szerint reagál.
Baat Jaam Dao (a kard nyolc vágása) a wing chun elsõ fegyveres formája.
A "kard nyolc vágása" egyaránt utal a forma nyolc szekciójára, illetve annak nyolc speciális vágására, melyek a következők: jut (levágás), jaam (hasítás), waat (csúsztatás), biu (szúrás), lao (kavarás), chai (zúzás), és huen (körzés). A baat jaam dao nem más, mint a wing chun alapelveinek és technikáinak kiterjesztése vágófegyverekre.
Luk Dim Boon Gwun (Hat és fél pontos bot) a wing chun utolsó formája, a Shaolin azonos nevű bot formáján alapszik.
Az eredeti formát egyszerűsítették és lerövidítették, a tréningben mindkét oldali fogásformát (jobb kéz elől - bal kéz hátul illetve fordítva), valamint a chi gwun (tapadós bot) rendszerét bevezették. A wing chun botrendszere a formagyakorlat és a bot erőtréningje mellett különböző kiegészítő gyakorlatokat is tartalmaz. A luk dim boon gwun hét alapelvet foglal magába, melyek a következők: tai (felemelkedés), lan (zárás), dim (rámutatás), kit (elterelés), got (levágás), wun (körzés), és lao (fogadás). Az utolsó princípiumot fél mozdulatnak tekintik, melynek során a bot visszavonásra kerül egy új mozdulat végrehajtásához.
